Új Énekeskönyv

A régi, 1948-as Református Énekeskönyvünkhöz készült Akkordos Korálkönyv 2018. évi első megjelenésekor a Generális Konvent Liturgiai és Himnológiai Bizottsága már javában dolgozott egyházunk új Énekeskönyvén, így a terv már akkor, sőt jóval korábban is megfogalmazódott: az Akkordos Korálkönyv mintájára szeretnénk elkészíteni az Új Énekeskönyv „letéteit” is. Mivel az Énekeskönyv valamennyi énekéhez készül majd kíséret, a nagy terjedelem miatt a korábbi Akkordos Korálkönyv papíralapú, spirálkötéses kiadása szóba sem jöhetett, így helyette az online felületen történő megjelenés mellett döntöttünk. A másik indokunk pedig az volt, hogy mindenki számára elérhetővé és letölthetővé szerettük volna tenni a honlap tartalmát.

2021 elején el is kezdődött a munka, melynek már az előkészítő időszakában megfogalmazódtak újabb és újabb fejlesztési ötletek, melyek reményeink szerint még inkább segíthetik az új Református Énekeskönyv megismerését és használatba vételét. A koralkonyv.hu honlap „Új Énekeskönyv” részében tehát megtalálható lesz:

1. az Énekeskönyvben szereplő valamennyi ének – az első versszakhoz társított - kottája, valamint további versszakai, melyek kétféle akkordkísérettel (harmonizálással) lettek ellátva,

2. minden ének első versszakának hangfelvétele, egyszerű zongora kísérettel

3. minden énekhez négy szólamban kidolgozott orgonaletét, mellyel az orgonistáknak szeretnénk segítséget nyújtani

4. minden orgonaletét hangfelvétele, mely a Debreceni Református Nagytemplom híres Aquincum orgonáján készül

A továbbiakban ezeket az elemeket szeretnénk külön-külön górcső alá venni.

1. Miért is olyan népszerű napjainkban a harmóniák „akkordos” jelölésmódja? Miért érdemes ezzel a jelölésmóddal is foglalkozni? Mi célt szolgálnak ezek a letétek? Ezekre a kérdésekre már a 2018-as Akkordos Korálkönyv előszavában is igyekeztünk választ adni:

„A klasszikus képzettségű zenészek gyakran lenézik ezt a fajta lejegyzési módot, miközben jelen korunkban ez a legelterjedtebb és legkönnyebben értelmezhető összhangzattani jelrendszer, mellyel bármilyen bonyolult harmóniát papírra lehet vetni. A barokk korszakban a számozott basszus töltött be hasonló funkciót - mely ugyancsak egy nem kidolgozott, improvizatív, a kísérőhangszer feladatát segítő szisztéma -, de említhetnénk az összhangzattan-iskolákból jól ismert, fokszámokkal történő jelölési módot is. Ezeknél jóval közérthetőbb a betűkkel, számokkal történő akkordjelölés, hiszen kis gyakorlattal gondolkodás nélkül, első ránézésre megállapítható, milyen hangra épül a hangzat, milyen jellegű (Dúr, moll, szűkített, bővített), továbbá hogy milyen módosításokat tartalmaz. Az újabban íródott – az egyházi szóhasználatban sajnálatosan a degradáló „ifjúsági ének” elnevezéssel illetett - énekek népszerűsége is többek között annak köszönhető, hogy valamennyi kidolgozatlan kísérettel, csupán a dallam fölött megjelenő akkordjelzéssel lett ellátva, így a kottaolvasásban kevésbé járatos, ám az „akkordjátékot” jól ismerő hangszeresnek nem okoz gondot a kíséret improvizálása…

…a gyűjtemény gyakorlati segítséget kíván nyújtani az egyházi ének-, ének-, valamint hittantanároknak, énekvezetőknek, kántoroknak, lelkészeknek, keresztyén zenekaroknak és mindenkinek, aki ismeri és használja ezt a fajta jelölésmódot…

…egyfajta kulcsot szeretnénk adni a hangszeren játszani tudó fiataloknak és időseknek egyaránt, hogy újból felfedezhessék Református Énekeskönyvünk értékes énekkincsét…

…elsősorban gyülekezeti rétegalkalmakra (bibliaóra, ifi-foglalkozás, gyermekistentisztelet), illetve iskolai felhasználásra (egyházi ének-, ének-, hittanóra, stb.) készült ez a gyűjtemény, de természetesen a vasárnapi istentiszteleteken is alkalmazható.”

A honlapra feltöltött minden egyes ének az új Református Énekeskönyvben megjelent kottakép és szöveg alapján lett szerkesztve, azt vettük mintául. Minimális változtatásokat – például az ütemvonalakat szaggatottá tételét az érthetőbb hangsúlyozás kedvéért – ritkán hajtottunk végre és az információs „gomb” alatt ezekre mind magyarázatot találhat a kedves látogató. A kották tördelése – a gyakorlati használhatóság miatt – természetesen nem minden esetben azonos az eredeti lenyomattal. A jobb felső sarokban található énekkel kapcsolatos információk (szerzők, megjelenés, stb.) megtalálhatók az akkordos letétekben is.

Valamennyi ének kétféle harmonizációt kapott: a közvetlenül a kotta felett található félkövér akkordsor az „alap”, viszonylag könnyen játszható, míg a felette lévő általában egy kicsit bonyolultabb, sűrűbb, valamivel talán változatosabb. A kétféle kíséret közül mindenki kiválaszthatja a neki jobban tetszőt, de a kettőt természetesen váltogatni, kombinálni is lehet. A régi énekeskönyvünkben is megtalálható énekek harmóniáit az Akkordos Korálkönyv e honlapra készült javított verziójából emeltük át, tehát azok – nagyrészt – azonosak. A harmóniák sűrűségét – főleg a vastagon kiemelt akkordsorban – igyekeztünk minél „levegősebbre”, gitárosok számára is könnyen játszhatóra megírni (itt szeretnénk kiemelni, hogy az akkordos letétek nem orgonára íródtak, hiszen a négy szólamú orgonakorálokhoz képest ritkább harmónizáció nem igazán orgonaszerű! Kiemelt cantus firmus játék esetén (bal kéz = harmónia; jobb kéz = dallam) azonban – megfelelő regisztráció mellett - viszonylag jól használhatóak egyes letétek. Legtöbb esetben alaphármasokat, azok megfordításait és néhány – általában átmenő jellegű – négyeshangzatot használtunk, így például a romantika korszakában írt dallamok legfeljebb a másik letétben lettek a korszak jellegzetes hangzataival megharmónizálva. Mivel nem négyszólamú kidolgozásról van szó, hanem egy improvizatív kíséretmódról, az akkordok meghatározásánál arra ügyeltünk, hogy a basszus és a szoprán szólamok között ne forduljon elő oktáv-, vagy kvintpárhuzam (néhány esetben a zárlati harmónia és az azt követő akkord között előfordul oktáv párhuzam a szélső szólamok között, azonban az kevésbé hat zavaróan). A többi szólam kezelésében – ahogyan a barokk kor continuo játékmódjában is – nagyobb a szabadság, kevésbé kötik a hangszerest a szabályok.

Minden ének akkordos letéténél található egy információs „gomb” mely tartalmazza az ének régi énekeskönyvbeli sorszámát, esetleg még egyéb megjegyzéseket. Az énekek – ahogy már fentebb említettük – egyenként letölthetőek, nyomtathatóak és nem csak személyi számítógépen, hanem tableten, vagy akár mobiltelefonon is gyakorlatban jól használható formátumban állnak rendelkezésre.

Örömmel láttuk, hogy az új énekeskönyv szerkesztőbizottsága ügyelt arra, hogy a hangilag képzetlen gyülekezeti tagok számára is énekelhető magasságokba – hangnemekbe – transzponálják az egyes énekeket (talán ebben közrejátszhatott az Akkordos Korálkönyv is, melyben az énekek nagy része szekunddal vagy akár egy terccel is mélyebb hangnemet kapott). Mivel az akkordos letétek elsősorban kisebb közösségek éneklésének a segítésére készültek (lásd fentebb), a hangmagasságot ehhez mérten választottuk meg: valahol megmaradt az eredeti – azaz az új énekeskönyv által közölt - hangnem, valahol mélyebb fekvést választottunk. Ha valakinek mégsem szimpatikus a megadott hangnem, a honlap függelékében megtalálható transzponáló táblázat – illetve a gitáros a capo használatára utaló rubrikák - segítségével könnyen átírhatja, illetve magasabbra, vagy éppen mélyebbre transzponálhatja az akkordokat.

Gyakori látvány az orgona vagy zongora kottatartóján, hogy egyszerre van kinyitva a négyszólamú korálkönyv és az énekeskönyv, hogy a kántor vagy tanár - tekintetével ingázva a két kötet között – a hangszeres kíséret mellett hangjával is tudja vezetni a közös éneklést. Ez nem könnyű feladat, nagyon jól kell ismerni a letétet és az egyes versszakok szövegét is ahhoz, hogy lendületesen menjen. Ezt a problémát, nehézséget igyekeztünk kikerülni azzal, hogy az egyes énekek valamennyi versszaka fölé odaírtuk az „alap” akkordsort (pontosan a szótagok fölé), megkönnyítve így az énekvezető és/vagy hangszeres dolgát. Egyszerűen megfogalmazva: a kottával rendelkező első versszakot követő strófák is be lettek akkordozva. Ha pedig valakinek a másik harmonizáció a szimpatikusabb, áttekintve a kottára egyből lehet olvasni az alternatív kíséretet. Az első versszakokat követő strófák énekelhetőségének könnyítése végett vettük át azt a zsoltárrecitálás lejegyzésénél már régóta használt és bevált gyakorlatot, miszerint az előforduló hajlítások a szótagok aláhúzásával lettek jelölve, így emlékeztetve a zenészt, hogy hol is kell egy szótagra több hangot énekelnie az adott versszakban.

A függelékben található transzponáló táblázat mellett rövid magyarázattal ellátott akkordtáblázatot is találunk, melyben valamennyi fontos akkordot, valamint azok enharmónikus párjainak hangjait tartalmazza az ötvonalas rendszerben lekottázva. Az akkordjátékhoz készített útmutató pedig segítséget adhat azoknak, akik most kezdenek ismerkedni e játéktechnika alapjaival. Ez a pár oldalnyi segédanyag nem kíván sem zeneelmélet, sem összhangzattan iskola lenni, csupán az elindulásban és a legalapvetőbb ismeretek megszerzésében akar némi támpontot, segítséget nyújtani. Ha a kedves olvasó mélyebben érdeklődik a téma iránt, akkor ajánljuk mindenekelőtt Dr. Kesztler Lőrinc: Összhangzattan, Ligeti György: Klasszikus összhangzattan, valamint Gárdonyi Zsolt – Hubert Nordhoff: Összhang és Tonalitás című könyveit.

2. Minden akkordos letét oldalán megtalálható egy lejátszó funkció, melynek segítségével az ének első versszakát lehet meghallgatni. Ezzel elsősorban a „kottát” kevésbé ismerő zenészeknek, énekeseknek, gyülekezeti tagoknak szeretnénk segítséget nyújtani az énekek megismeréséhez, megtanulásához. Ebből következik, hogy a kíséret – mely minden esetben a vastagon kiemelt harmóniákra épül – a lehető legegyszerűbb, hogy ne terelje el a figyelmet magáról az énekről. A lejátszás mellett tekerni is lehet az egyes hangfájlokon belül, így nem kell az egész énekeket végighallgatnunk, ha csak az utolsó sort szeretnénk a felvétel segítségével gyakorolni.

Az énekek tempója, előadásának stílusa, és a szünetek, megállások hosszának - a kottához képest történő - betartása/nem betartása okozta a legtöbb fejtörést a felvételek készítésénél. A probléma természetesen már régóta jelen van egyházunkban is: gyakran még egy településen belül is más-más tempóban, különböző hosszúságú levegővételekkel hangzanak el a zsoltárok és dicséretek a szomszédos gyülekezetekben. Valahol tempóban marad a levegővétel szünete is, valahol pedig teljesen kiesik a tempóból az éneklés a „koronás szünet” meghatározhatatlan hossza miatt. Fentebb már többször utaltunk rá, hogy az akkordos gyűjtemény elsősorban kisebb közösségek énekének a segítésére íródott, így az általunk felvett énekek tempója is általában gyorsabb, lendületesebb, mint amit templomi istentiszteleteinken megszokhattunk. A levegővételnyi szüneteket a legtöbb esetben a kotta alapján igyekeztünk kivitelezni, azonban azokon a helyeken, ahol egyszerűen nincs idő elég levegőt venni, vagy formailag idegenül szól, ott eltértünk a kottától és a „hagyomány”, valamint az általunk jónak gondolt gyakorlat szerint oldottuk meg a továbbmenetelt. Természetesen ügyeltünk arra is, hogy a parlando, rubato éneklésmódot igénylő énekeinket valóban szabadabban, szöveg szerint vegyük fel (ez az éneklésmód nagy tömegben - mondjuk egy vasárnap délelőtti istentiszteleten – természetesen nehezebben kivitelezhető).

A felvételek házi stúdióban készültek. A cél nem egy CD minőségű hanganyag elkészítése volt, hanem – ahogy korábban már írtuk – egy használható segédanyag létrehozása. Ezúton köszönöm meg Dr. Tóth Anikónak, a Debreceni Egyetem Zeneművészeti Kara egyházzene tanárának, - volt tanáromnak - a munkáját, aki mint énekes működött közre a felvételeken és tanácsaival nagyban segítette a munkafolyamatot.

3. Mivel orgonakíséreteket tartalmazó korálkönyv még nem készült az új Református Énekeskönyv egyes énekeihez – csupán ajánlások jelentek meg -, szerettük volna az orgonisták dolgát is megkönnyíteni azzal, hogy az akkordos letétekkel párhuzamosan számukra megszerkesztett kíséretet is közreadunk. A legizgalmasabb feladat mindig is a kidolgozott letétek elkészítése, hiszen a vázlatosan, akkordokkal lejegyzett kíséret itt kerül kidolgozásra.

Stílus tekintetében J. S. Bach koráljaiból levont tanulságok, összhangzattani szabályok a mérvadóak, azonban mozgás, harmóniasűrűség tekintetében az itt közöltek általában jóval egyszerűbbek és így talán könnyebben is játszhatóak, blattolhatóak. A reneszánsz és a barokk korban keletkezett énekeket főleg a barokk harmóniavilág elemei jellemzik, míg a később keletkezett énekek – például a romantika korszakában keletkezett melódiák – már konzekvensebben tartalmazzák koruk összhangzattani stílusjegyeit. Azokat a dallamokat, melyeknek kísérete közismert és maga a szerző komponálta, megtartottuk és orgonára alkalmazva lényegi változtatás nélkül közöljük (lásd. pl.: E. Elgar: Hálás szívvel áldunk). Összességében nem célunk tehát az énekek zenetörténeti korszakokba való összhangzattani – vaskalapos – besorolása, beskatulyázása…a szerzői szabadság és fantázia az, ami a letétek végső formáját alakítja.

Terveink szerint a jövőben egy énekhez többféle stílusban, több szerző által komponált letét is elérhető lesz. Ezúton szeretnénk megköszönni Prof. Dr. h.c. Gárdonyi Zsolt támogatását és engedélyét, hogy az általa komponált változó szólamszámú letétek is megjelenthetnek a honlapon!

Az orgonaletétek lejegyzésének egyik fontos újítása, hogy a kotta mellett az énekek szövege is megtalálható valamennyi versszakával. Ily módon a kántor – szükség esetén - énekhangjával is könnyedén tudja vezetni a gyülekezet énekét, nem kell az énekeskönyv és a korálkönyv között ingáznia tekintetével. Szerkesztésnél ügyeltünk arra, hogy a két kottasor közé legfeljebb három versszak kerüljön (ez még nem zavarja a zenei anyag olvashatóságát), illetve hogy a további versszakok sorainak elrendezése szinkronban legyen a kottasorok elrendezésével.

Az akkordos letétekhez hasonlóan a hajlítások a további versszakokban is aláhúzással vannak jelölve, tovább könnyítve ezzel az éneklő kántor munkáját.

4. Fontosnak tartjuk, hogy a négyszólamú orgonaletéteket ne csak belső hallás, vagy hangszer segítségével ismerhesse meg, illetve tudja véleményezni a kedves látogató (ez utóbbi ugyanis igen körülményes is lehet, ha például otthon nem áll rendelkezésre megfelelő hangszer). Ezért minden egyes kíséret meg is hallgatható a Debreceni Református Nagytemplom csodás orgonájának a hangján. Ily módon mindenki hamar eldöntheti, érdemes-e komolyabban foglalkoznia az egyes letétekkel. A korábban már tárgyalt „énekes” felvételekkel összehasonlítva ezek az „orgonás” versszakok tempójukat tekintve valamivel lassabbak, méltóságteljesebbek. Ez a tempóválasztás köszönhető a Nagytemplom hatalmas belső terének, akusztikájának, valamint annak, hogy templomi körülmények között nagyobb gyülekezetet kísér a hangszerjátékos, mint egy rétegalkalmon.

A honlap 2021 decemberében történő megnyitásával teljes egészében elérhetővé vált a régi énekeskönyvhöz készült Akkordos Korálkönyv, valamint elkészült az új énekeskönyv 201-302. énekeinek a hang és kotta anyaga. A munka folyamatos és viszonylag lassan halad, mivel egy énekhez két letétet és két felvételt kell elkészíteni, de az Úristen segítségében és támogatásában bízva egyszer remélhetőleg teljes lesz a gyűjtemény.

Kívánjuk, hogy minél többen leljék örömüket az Énekeskönyv felfedezésében és e honlap tartalmában!

2021. adventje

Vad Péter Zsigmond